Adóforma választás: átalányadó, KATA vagy VSZJA?
2026. augusztus 10. · 7 perc olvasás
Az egyéni vállalkozás indításakor (vagy évről évre újra) az egyik legfontosabb döntés, hogy melyik adóforma alatt dolgozz. Három lehetőség van: átalányadó, KATA és vállalkozói SZJA (VSZJA). Nincs egyértelműen jobb vagy rosszabb közöttük — attól függ, mekkora a bevételed, milyen tevékenységet végzel, és mennyire fontos neked az egyszerűség.
A három adóforma dióhéjban
Átalányadó: a bevételed egy részét költségként ismeri el a törvény (költséghányad), a fennmaradó rész után fizetsz SZJA-t, TB-járulékot és szochót. Egyszerű, kiszámítható, és van egy adómentes sáv is.
KATA: fix, havi 50 000 forintos tételes adó, függetlenül a bevételedtől — cserébe évi 18 millió forintos bevételi korlát van, és csak bizonyos tevékenységekre választható.
VSZJA (vállalkozói SZJA): a legrugalmasabb, bevétel-korlát nélküli forma — a nyereséged után fizetsz adót és járulékokat, de az adminisztráció is nagyobb.
Adóforma 1: Átalányadó
Kinek jó?
- Kisebb-közepes bevételű vállalkozóknak
- Akik szeretik az egyszerű, kiszámítható adminisztrációt
- Mellékállásban vagy szabadúszóként dolgozóknak
Hogyan működik? Az átalányadó lényege, hogy a bevételedből a törvény egy fix arányt (költséghányadot) automatikusan költségként ismer el — nem kell bizonylatot gyűjtened minden költségről. A fennmaradó, adóalapnak számító részre fizetsz 15% SZJA-t, valamint TB-járulékot és szochót.
A legtöbb szolgáltató tevékenységre 2026-ban 45%-os költséghányad érvényes (van 80%-os és 90%-os is bizonyos tevékenységekre, pl. kiskereskedelem). Ez azt jelenti, hogy egy 45%-os kategóriába eső vállalkozónál a bevétel 55%-a számít adóalapnak.
Van egy adómentes sáv is: 2026-ban évi kb. 1 936 800 forintig adóalap nem keletkezik SZJA szempontból — ez havi kb. 293 000 forintos bevételig ad kedvezményt (45%-os költséghányadnál).
Fontos: az átalányadó nem korlátlan — 2026-ban a bevételi felső határ 45%/80%-os költséghányadnál 38 736 000 forint/év, kiskereskedelmi (90%-os) tevékenységnél magasabb. E fölött vállalkozói SZJA-ra kell váltanod.
Előnyei:
- Nincs bizonylat-gyűjtési kötelezettség a költségekre
- Van adómentes sáv
- Kiszámítható, alacsony adminisztráció
Hátrányai:
- A tényleges költségeidet nem tudod érvényesíteni (ha azok magasabbak a törvényi hányadnál, ez hátrány)
- Van egy bevételi felső korlát
- A TB-járulék és szocho minimális alapja (minimálbér vagy garantált bérminimum) alacsony bevételnél arányosan magasabb terhet jelent
Adóforma 2: KATA
Kinek jó?
- Egyedül dolgozó, jellemzően magánszemélyeknek (nem cégeknek) számlázó vállalkozóknak
- Meghatározott tevékenységi körben dolgozóknak (a törvény listázza, mely tevékenységek jogosultak rá)
- Akiknek nincs és nem is lesz alkalmazottja
Hogyan működik? A KATA a legegyszerűbb forma: havi 50 000 forint fix tételes adót fizetsz, függetlenül attól, mennyi volt a bevételed abban a hónapban. Ez az összeg váltja ki az SZJA-t és a járulékokat is.
Bevételi korlát: évi 18 millió forint. Ha ezt átléped, a felette lévő rész után 40% különadót kell fizetned — ez jelentős, érdemes előre tervezni, ha közelítesz a határhoz.
Előnyei:
- Rendkívül alacsony és fix havi teher, kiszámítható
- Minimális adminisztráció (bevételi nyilvántartás elég, nem kell részletes könyvelés)
- A befizetett tétel TB-jogosultságot is ad
Hátrányai:
- Csak meghatározott tevékenységekre választható, és van egy 18 milliós bevételi korlát
- Nem lehet alkalmazottad, amíg KATA-s vagy
- Ha kilépsz (bevétel vagy egyéb ok miatt), egy ideig nem választhatod újra
Adóforma 3: Vállalkozói SZJA (VSZJA)
Kinek jó?
- Nagyobb bevételű vállalkozóknak, akiknél az átalányadó felső korlátja már szűk
- Akiknek magas, dokumentálható költségeik vannak (mert itt a tényleges költségeket lehet elszámolni)
- Akik alkalmazottat is szeretnének felvenni
Hogyan működik? A VSZJA-nál a bevételedből ténylegesen levont, számlával igazolt költségek után marad a nyereség — ez után fizetsz 15% SZJA-t, valamint 18,5% TB-járulékot és 13% szochót. A TB-járulék és szocho alapja legalább a minimálbér (2026-ban havi 322 800 Ft) vagy — szakképzettséget igénylő tevékenységnél — a garantált bérminimum (373 200 Ft), akkor is, ha ennél kevesebb volt a tényleges jövedelmed.
Előnyei:
- Nincs bevételi felső korlát
- A tényleges, számlázott költségeid elszámolhatók
- Alkalmazottat is felvehetsz
Hátrányai:
- Jóval részletesebb könyvelés és bizonylatolás szükséges
- A minimális járulékalap miatt alacsony jövedelemnél arányosan magasabb lehet a teher
Összehasonlító táblázat (2026)
| Jellemző | Átalányadó | KATA | VSZJA |
|---|---|---|---|
| Adó/teher jellege | Költséghányad + 15% SZJA + járulékok | Fix havi 50 000 Ft | Tényleges nyereség után 15% SZJA + járulékok |
| Bevételi korlát | 38 736 000 Ft/év (45%-os kategóriában) | 18 000 000 Ft/év | Nincs |
| Költség-elszámolás | Törvényi hányad, nem a tényleges | Nem releváns | Tényleges, számlázott költség |
| Adminisztráció | Alacsony | Minimális | Magasabb |
| Alkalmazott felvehető? | Igen | Nem | Igen |
(A táblázat a 2026-ban érvényes szabályokat tükrözi — ezek évente változhatnak, mindig érdemes az aktuális NAV-tájékoztatót vagy egy adótanácsadót is megnézni.)
Melyiket válaszd?
- Átalányadó, ha a bevételed a korláton belül van, és nem szeretnél bizonylatokat gyűjteni minden költségről.
- KATA, ha egyedül dolgozol, a tevékenységed jogosult rá, és a bevételed nem közelíti meg a 18 millió forintot.
- VSZJA, ha nagy bevételed vagy magas, dokumentált költséged van, vagy alkalmazottat szeretnél felvenni.
A Penzum segít a döntésben
A Penzum adókalkulátora mindhárom adóformát támogatja — beírod a várható bevételedet és tevékenységi körödet, és összehasonlíthatod, melyik forma lenne számodra a legkedvezőbb az adott évben. Ez segít abban is, hogy évről évre újra átgondold, érdemes-e váltani.
További részletek: a Penzum Súgó — Adóforma kiválasztása oldalon részletesebb, lépésenkénti útmutatót találsz.